Tenkes 20 (2011. 04. 02.)

Szombaton szerencsére remek volt az idő, így kellemesen telt a Tenkes 20 teljesítménytúra. 10-re érkeztünk meg Túronyba, a rajthoz. Gyorsan neveztünk és neki is indultunk a 21 km-es távnak. Na, rögtön az elején kicsit félre is mentünk, mert nem volt túl egyértelmű a leírás, a térkép meg gyakorlatilag használhatatlan volt. Szerencsére hamar rájöttünk a hibára és még időben korrigáltunk. Immár a jó úton megkezdtük az emelkedést. Szőlőtőkék és présházak között vezetett az út, én pedig már az elején ledobtam a pulóvert, mert baromi meleg volt. Nem sokkal később elértük a Tenkes csúcsára vezető műutat és azon folytattuk az utunkat. A csúcs előtt betértünk az erdőbe és elértük az első ellenőrzőpontot. Pecsét és indultunk tovább. Innen  darabig lefele mentünk, méghozzá a Csodabogyó tanösvényen. Rengeteg információs táblát és szép kilátást nyújtott ez a szakasz. Itt volt először, hogy igencsak éreztük a tavaszi jó időt. Az ereszkedés végén beértünk Máriagyűdre, a túraállomásra. Itt volt a második pont és a zsíros kenyér. Én kértem inni is, mert csábítóan nézett ki az üvegben. Úgy láttam, hogy párás a fala, gondoltam jól fog esni a melegben a hideg ital. Tévedtem, mert se hideg, se jó nem volt. Valami italpor volt vízben elkeverve.

Hamar túltettem rajta magam, a következő pont Máriagyűdön belül volt, a “Fájdalmas Szűzanya” szobor előtt kellett ikszelni a menetlevélen. mentünk tovább, ismét szőlők és présházak között, hamar elértük a következő ellenőrzőpontot. Tovább barangoltunk a faluban, elhagytuk a márványüzemet és nemsokára ismét mászni kellett, fel az Akasztó-dombra. Itt is ikszeltünk, a kilátás pedig nagyon szép. Innen megint komoly emelkedő következett, felérve a tetőre kicsit szintben mentünk, majd megint kaptató az emlékkereszthez, ahol a következő pont volt. Pecsételés után elindulva csak 100-200 métert tettünk meg, amikor az út mellett fekete kökörcsint találtam. Sajnos se közgyűrű, se teleobjektív nem volt nálam, de megpróbáltam kihozni a legtöbbet a kitobjektívből és abból a kis időből, amíg megálltunk szemrevételezni a virágokat. A következő elágazásnál tanakodtunk kicsit, mert a piros és kék sávnak együtt kellett volna haladni és nekünk is azon kellett menni. Csakhogy az elágazástól kb. 50 méterre volt először így jelezve az út. Páran itt félre is mentek északi irányba a kéken. Mi jó helyen voltunk és elindultunk lefele a hegyről. Hosszú volt ez a szakasz, de legalább az erdőben enyhébb volt kicsit az idő. De ezután a tűző napon kellett menni, végig szántások mellett. Gyakorlatilag az utolsó 7 km végig ilyen volt. Azt leszámítva, hogy át kellett menni Bissén, végi aszfalton. Túrony előtt megint erdőbe értünk és a cél előtt azért még volt egy kaptató, ami akkor már nagyon nem hiányzott. Beérve megkaptuk a kitűzőt, de emléklapot sajnos nem.
Összegezve a túrát, kicsivel több a kellemes benyomás és a kedves emlék, mint a bosszankodás. Mert minimum ötször adódott olyan helyzet, hogy tanakodni kellett az irányon. Ezt egy kis plusz szalagozással nagyon könnyen megoldhatták volna a szervezők. Első túrám volt a Villányi-hegységben és tetszett, mert igen változatos volt a túra útvonala. Jó volt most máshol túrázni, mint a Mecsek. Ha a szervezők kicsit jobban odafigyelnek az apró részletekre, akkor igen fasza kis túra lesz ez a jövőben.

Tenkes 20
időpont: 2011. április 2., helyszín: Villányi-hegység
táv (k. sz.): 21,1 km, szint (k. sz.): 638 m, idő (ó:p): 5:05

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Kapcsolódás: %s