Visegrád

Maradjunk még a 2010-es nyárnál és a vár témánál, mert ha már vár, miért ne legyen kettő? Következő úticélunk a visegrádi Fellegvár volt.

Vonattal érkeztünk a nagymarosi révhez. A következő indulásáig volt még 45 percünk, ezért a minden vízparton megtalálható hamburger és sült krumpli fogyasztásával múlattuk az időt. Majd felszálltunk a kompra és a túloldalon megkezdtük a mászást a várba. A kirándulás jelleget megőrizve jelzett turistaúton haladtunk végig a városon, majd fel a hegyre az erdőben. Végig a hegygerincen haladtunk, útközben pedig végignéztük a turistaút mellé kihelyezett Kálváriát. Nagyjából egy óra gyaloglás után fel is értünk. A pénztárban üdülési csekket nem fogadtak el, a belépő pedig szerintem túl drága ahhoz, amit a vár nyújt a látogatóknak. A várban 3 állandó kiállítást lehet megnézni, a belső rész teraszáról pedig szépen belátni a Dunakanyart, pompás a látvány. Ha másért nem, ezért mindenképpen megéri felmászni. A várat körbejártuk, készültek a képek, az idő előrehaladtával pedig egyre jobban gyűltek a felhők. Így aztán visszafele indultunk, felszálltunk a kompra, ekkor már igen erősen fújt a szél, a távolban pedig már ömlött az eső. Mivel mi a sok mászkálástól eléggé megéheztünk, fittyet hányva a közelgő viharra ismét kikértük a hamburgert krumplival és kényelmesen elfogyasztottuk. Végül a vihar elkerült minket.

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Google kép

Hozzászólhat a Google felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Kapcsolódás: %s