Dombay-tó 25 (2011. 12. 18.)

A 2011-es esztendőt teljesítménytúrázás szempontjából itt a Mecsekben a mai Dombay-tó túrák búcsúztatták, így Advent 4. vasárnapján én a Kelet-Mecsekben kószáltam. Már a reggeli utazás alkalmával tudatosult bennem, hogy nem mindennapi látvány fog fent várni a hegyen. Már útközben jól látszott a Zengő, ami mintha porcukorral lett volna behintve, szinte a hegy lábáig havas volt. Szóval 7 körül megérkeztem, neveztem és negyed 8-kor rajtoltam. Az út elején Pécsvárad északi külterületén haladtunk, végig a pincék mellett, majd az út kanyarodott és a fölénk magasodó Zengő felé vettük az irányt. Szépen ki volt szalagozva minden útirány, ilyen szempontból remek volt a szervezés. Ahogy haladtam felfelé a hegyen, elértem a havas zóna határát. A kitűnő időnek köszönhetően, a Nap hét ágra sütött és egy árva felhő sem kúszott az égen, ott lent már olvadásnak indult a hótakaró. Csöpögött a fákról a víz és az egésznek kásás állaga volt. De persze nem volt mit tenni, menni kellett előre, fel a hegyre. A magasság növekedésével a hótakaró vastagsága is egyre jobban hízott, így nemsokára már közel 10 centis hóban törtem az utat a csúcs felé. Az egyébként általánosságban is elmondható, hogy a magasabb csúcsok körül mély hó volt, lejjebb pedig a már említett olvadt hókása. Ennél lejjebb pedig már rég elolvadt, vagy nem is maradt meg.

Szóval mentem fel a Zengőre és olyan ez a hegy, hogy az ember tehet bármit, biztosan belefut egy holtpontba a csúcs elérése előtt. Ezt még tetézte, hogy a mély hóban sokkal nehezebb volt haladni. Viszont a látkép eszméletlen volt és ez kicsit kárpótol a fáradalmakért. Csak mentem és mentem, majd nemsokára elértem a csúcshoz közeli pihenőt. Azt tudtam, hogy innen már nincs sok vissza, így elkezdtem a “csúcstámadást”. Végül kicsit elgyötörve, de feljutottam és megkaptam az aláírást a lapomra. Kis pihenő és egy bögre forró, citromos tea után megkezdtem az ereszkedést. Na, ez se volt semmi, ugyanis rendkívül csúszós volt a letaposott hó és az alóla felszínre került avar kombinációja. Igencsak észnél kellett lennem, nehogy seggre üljek. Ebben a helyzetben egy szánkónak mindennél jobban örültem volna, de hamarosan véget ért a lejtő és ismét síkon haladtam tovább. Közben utolértem egy nagyobb társaságot, velük együtt értem a sárga sáv-kék háromszög elágazáshoz, ahol kódot kellett írni a menetlevélre. A kihelyezett rózsaszínű zsírkréta megmakacsolta magát, így írni nem nagyon lehetett vele, csak valami béna módon beszínezni a kódnak fenntartott négyzetet. Ezt követően rövid ideig műúton haladtunk, én itt előztem a csoportot, majd ismét bekanyarodtunk az erdőbe, az irányt a Réka-kunyhó felé vettem.

Az oda vezető szakasz második fele a völgyoldalban halad, ami kifejezetten veszélyes volt így kicsit lefagyva. Oda kellett figyelni, ha nem akartam magam a völgyalji patakban találni. Szerencsére épségben megérkeztem a Réka-kunyhóhoz, majd tovább haladva és átkelve a patakon folytattam utamat. Hosszan elnyújtott emelkedő után következett mindenki “kedvenc” szakasza: a szalagozás mentén föl a Somos-hegyre. A szinte függőleges hegyoldal nagyon nem könnyíti meg a felfelé haladást, és szintén előjön a hó és az avar együttes zavaró hatása. Végül, sáros tenyérrel és fakéreggel a körmöd alatt, de csak felérsz a csúcsra, majd zihálás közepette adod át a lapod az aláírásért. Itt bedobtam két szőlőcukrot és mentem is tovább. Lefelé menet összefutottam egy volt oktatómmal, és váltottunk pár mondatot. Egyszer csak dobogásra lettünk figyelmesek és mögöttünk kb. 15 méterre két szarvasbika galoppozott át az úton. Egyik a másik után. Gyönyörű állatok voltak, fejüket még agancsok díszítették. Búcsút vettünk egymástól az oktatómmal és megindultam ismét a saját tempómban.

Következett a két kisebb hegy megmászása szakasz, ami 13 km-rel a hátam mögött már nem tűnt annyira kicsinek. Viszonylag hamar letudtam őket és ismét lejteni kezdett az út. Először a Diós-kutat hagytam magam mögött, majd keresztezve a műutat, gyorsan leértem Püspökszentlászlóra. Ott a Bazsarózsa kulcsosházban volt a pont, ahol a pecsét mellé teát és káposztás sütit is adtak. Mondjuk a tea teljesen “nyers” volt, cukor, édesítőszer vagy méz nélküli, mégis nagyon jól esett és jól is volt eltalálva a teafű mennyisége a vízhez, finom volt. A kulcsosházat elhagyva előbb murvás, majd aszfaltúton haladt tovább a túra a hosszúhetényi ellenőrzőponthoz.

Ez a szakasz sajnos semmi érdekeset nem tartogat, csak menni kell rajta. Hosszúhetényben a Tavasz vendéglőben volt a pont, ahol ismét adtak teát, gazdagon ízesítve minden jóval. Itt még “szmájlit” is kaptam az aláírás mellé a menetlevelemre. Ami ezután következett, az maga volt a pokol, csakúgy, mint két éve. Hosszúhetényből kiérve ugyanis szántóföld mellett vitt az út, ami teljesen el volt ázva és az agyagos sár nem könnyítette meg a haladást. Sőt, még azt is éreztem, hogy a cipőm is kellett volna neki. Nem adtam és ahol lehetett, ott próbáltam az árnyékosabb helyeken haladni, ott nem volt annyira kiengedve a talaj. Az egyetlen említésre méltó dolog ezen a szakaszon az, hogy itt jött össze az eddigi teljesítménytúrák során összesen megtett 200 km! Ezt egy fotóval ünnepeltem, Kálló Péter után szabadon. Mentem tovább, majd az erdőszélnél jobbra fordulva a vadkerítést kellett követni. Itt lényegében az út végig a Nagy-Mező Arany-hegy Természetvédelmi Terület határán haladt. Pár jobb és bal kanyar után visszaértem a Dombay-tóhoz a célba, a lányok elmondása szerint pedig én voltam az első célba érő a 25-ös távon indulók közül. Átvettem az emléklapot és a kitűzőt, majd ittam egy pohár teát. A paprikás krumplit most passzoltam, mert nem igazán voltam éhes. A túra remek rendezésű volt és igen látványos is, az egyik legjobb módja volt egy szép vasárnapi nap eltöltésének.
Idénre ennyi teljesítménytúra jutott itt a Mecsekben, jövőre pedig ismét irány a hegy! Minden túratársnak Boldog Ünnepeket és Sikeres Újévet kívánok!

Dombay-tó 25
időpont: 2011. december 18., helyszín: Kelet-Mecsek
táv (k. sz.): 23,8 km, szint (k. sz.): 840 m, idő (ó:p): 4:43

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Kapcsolódás: %s