Tenkes 20 (2012. 03. 31.)

Március legutolsó napját is a szabadban töltöttem, nem is akárhol. “Sok jó ember kis hegyen is elfér”, hirdette magát a Tenkes teljesítménytúra. Mivel tavaly már egyszer teljesítettem és nagyon élveztem, így idén sem maradtam otthon, ott volt a helyem. Bár az előrejelzés esőt mutatott, de abból is keveset, a túra simán megérte a kockázatot, belevágtam hát. Ezúttal sem egyedül indultam, Elekkel reggel találkoztunk a távolsági buszpályaudvaron, fél 8-kor indult velünk a busz a túra rajthelyére, Túronyba. Bő fél óra utazás után megérkeztünk a településre, a rajthoz fel kellett menni a helyi önkormányzat épületébe. Mivel ez a túra rendkívül népszerű, idén is rengetegen voltak, tele volt a helyiség és sorban állás volt a nevezésnél. Az emberek között én ismerős arcokat szúrtam ki, Szuhán János és kedves neje voltak, akik a 30-ason mentek, nekünk elég volt a 20 km-es táv is. Az itiner kézhezvétele után az udvaron elrendeztük a táskákat és fényképezőgépeket, majd nekiindultunk a hegynek.
A templom kerítése mellett haladtunk el elsőként és hamar egy nagy kereszteződéshez jutottunk. Tavaly rögtön itt félrementünk Nórival, így én már tudtam a helyes irányt. Persze most is volt olyan, aki a rossz irányból jött visszafelé, őt útbaigazítottuk. A következő kereszteződés után már présházak között mentünk, és eszembe jutott, hogy a kiírás szerint lesz borkóstolási lehetőség a túrán. Mi pedig szívesen megízlelnénk a hegy borait, ezért ezzel a gondolattal mentünk tovább. Egyébként nagyon hangulatos ilyen présházak és pincék között haladni, de nemsokára beértünk az erdőbe. Még mindig felfelé vitt az út, az erdő itt, a Villányi-hegységben is szép látványt nyújtott, a tavasz élénk zöld színe és rengeteg színes virága kitűnő kísérője a természetjárónak. Ahogy enyhült az emelkedő, úgy értünk el egy irtást, mely már kivezetett a műútra. Azon ismét csak felfelé mentünk, majdnem 1 km-t, majd balra kanyarodva az erdőben jártunk újra. Ez a rész káprázatos volt, egészen üde volt az erdő és a gyepszintben mindenfelé rózsaszín és fehér keltikék virítottak. Írásban nem lehet visszaadni a látványt, de már részben ezért is megérte megint hajnalban kelni és elindulni a túrán.

Ahogy haladtunk a Nap egyre magasabbra kúszott az égen és reggeli sűrű felhők helyét átvette a kék ég és a napsütés, a hőmérséklet is megfelelő volt, amit a kellemes tavaszi szél egészített ki néha. Végül elértük az első pontot, ahol pecsét és cukorka járt, én pedig megszabadultam a polár pulcsitól. Szerencsére a szervezők – noha még csak harmadszor került megrendezésre a túra – mindig tesznek bele egy kis csavart az útvonalba. Idén is megvolt ez a csavar, mert az első pontig megegyezett az útvonal, innen viszont másfele kellett menni. Idén tulajdonképpen egy nagy “8”-ast írtunk le a hegyen. Tehát, most balra a kék sáv jelzésen mentünk és Köves-máj nevű területen haladtunk. Nem tudom hogyan kapta ezt a nevet, de nem mindennapi. Itt már déli kitettségű oldalon jártunk, ami meg is látszott a növényzeten. Tömegesen nyílt a tavaszi hérics, ami védett és 2012-ben az év vadvirága. Tovább az ösvényen elértük azt a tisztást, ahol egy szép esőbeálló és sütőhely is ki van alakítva. Tavaly nyáron már voltam itt egyszer, azóta szépen rendbe rakták a helyet. Tovább tekeregtünk a gerincen, majd egy bokros tetőre kiérve lefelé vitt az út. Hamarosan elértük a következő pontot, ahol a már megszokott módon, zsírkrétával kellett ikszelni. Itt egy darabig szétvált az eddig együtt haladó 15-ös és 20-as táv útvonala. Mi folytattuk utunkat tovább kelet felé és kanyarogtunk a turistaúton.

Idén kettős célzattal indultunk a túrán. Egyrészt a kirándulás végett. Másrészt viszont tavaszi növényritkaságunkat, a védett fekete kökörcsint fotózni. Még múlt évben a túrán találtam rá egy helyre az ösvény mellett és reménykedtünk benne, hogy idén is lesz ott pár tő. Szerencsénkre sokat találtunk, bár a legtöbb már elég nyúzott volt, a virágzásuk tetőpontja kicsit korábban volt. Azért találtunk olyan egyedeket, amelyek szépen mutatnak a fotókon, nagyjából fél órát időztünk is a fényképezéssel itt.

Aztán összepakoltunk és indultunk, a következő pontunk, a Csukma-kereszt csak pár 10 méternyire volt. Megkaptuk a pecsétet, megnéztük a ponton kihelyezett pólót, amin a létező összes Tenkes túra kitűző rajta van, vettünk a szőlőcukorból és megindultunk lefelé. Szőlőtőkék mellett haladtunk jó sokáig, majd pedig elértük az Akasztó-dombot, gyönyörű sziklagyepével és bámulatos kilátásával együtt. Itt újabb X-et húztunk az itinerbe és ismét megálltunk kicsit kökörcsinezni. Mondjuk itt már a jó részük termést hozott, nem volt túl sok fényképeznivaló virágzó egyed.

Szendviccsel a kezünkben ereszkedtünk le innen, ismét csak pincék között találtuk magunkat. Köves úton haladtunk, egy jobbkanyar után emelkedtünk és az épületek fogyatkozni kezdtek. Elértük a “márványüzemet”, majd balra megint csak egy pincesoron haladtunk tovább. Ezen a szakaszon az út trükkös volt, mert nehezen észrevehető módon két pince között kanyarodott fel jobbra. Először benéztük, de még időben korrigáltunk és helyes úton felfelé mászva újabb ikszelős ellenőrzőbóját hagytunk magunk mögött. Az út igen rövid és kanyargós volt a soron következő pontig, ahol pecsétet és meglepetésként egy 10% kedvezmény biztosító kupont kaptunk Teca Mamához. Folytatásként pincék és présházak szegélyezték az utat, amely bevitt Máriagyűdre a kegytemplom elé. Itt mentünk egy hurkot fel a Kálvária felé, ahol ikszeltünk az itinerbe, majd visszaértünk a templomhoz. Az előtte lévő teret elhagyva leértünk a máriagyűdi túraállomásra, amely ellenőrzőpont és frissítőállomás is volt egyben. Itt aztán megkóstoltuk a helyi rozét és vöröset, aztán Elek részéről zsíros kenyér következett. Én éhes nem voltam, így azt most kihagytam. A pecsét mellé itt is kaptunk meglepit, szintén 10% kedvezményt biztosító kupont, ezt viszont a Nomádban lehet beváltani. Egy kicsit megpihentünk ezen a helyen, majd újult erővel indultunk neki a hátralevő távnak. Szükségünk is volt rá a következő szakaszhoz. Arra elég hamar rájöttünk, hogy a bort érzéstelenítőként adták, ugyanis a sárga háromszög jelzésen nyílegyenesen ostromoltuk meg a hegygerincet. Először visszaértünk a már említett esőbeállós tisztásra, majd továbbhaladva, sziklás meredek szakasz következett. Megállni nem nagyon akartunk itt, mert nagyon nehéz lett volna újra nekiindulni a domboldalnak, ezért a vártnál sokkal hamarabb “buktunk át” a gerincen és megint árnyékos, üde erdőben ereszkedtünk. Végre nem tűzte közvetlenül a tarkónkat a Nap, ám az erdőn hamar keresztüljutottunk és aztán az erdőszegélyen, egy szántó mellett emelkedtünk. Visszakaptuk hát a napsütést, de a domb tetején újabb pont várt minket és a pecsét mellé banános csoki járt.

Innen a zöld sáv jelzésen haladtunk egy darabig még a szántó mellett, majd beértünk Bisse házai közé. A falu közepén balkanyarral emelkedni kezdtünk, még mindig aszfaltúton haladva. A falut magunk mögött hagyva szántó következett megint, pár száz méter után balra újfent betértünk az erdőbe. Ez már ténylegesen az utolsó szakasza volt a túrának, hamar elértük a túronyi túraállomást, a cél előtti utolsó – ikszelős – pontot. Az utolsó csavar még egy kisebb domb megmászása volt, ami visszavitt minket a templomhoz, ahonnan már pillanatok alatt a célban voltunk és átvettük a jól megérdemelt kitűzőt.
Egészen különleges ez a túra, mert egész évben talán ez az egyetlen a Villányi-hegységben. Nagyon szép helyeken és igencsak változatos tájakon vezet keresztül. Érdemes és ajánlott is betervezni a túranaptárba. Azt pedig sokszor hangoztatom, hogy mennyire jótékony hatása a túráknak, hogy mindig több és több embert csalnak ki a lakásból egy kis mozgásra. Ezen a túrán rengetegen szoktak indulni és így sajnos visszaüt a dolog. Mert most is többször találkoztunk olyan ordenáré emberekkel, akik a természetjárás alapvető íratlan szabályaival sincsenek tisztában és üvöltözve, másokra és az erdőre való tekintet nélkül járják az ösvényeket.

Tenkes 20
időpont: 2012. március 31., helyszín: Villányi-hegység
táv (k. sz.): 19,7 km, szint (k. sz.): 686 m, idő (ó:p): 6:07

Tenkes 20 (2012. 03. 31.)” bejegyzéshez egy hozzászólás

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Google kép

Hozzászólhat a Google felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Kapcsolódás: %s