Szent Imre 20 (2013. 10. 05.)

Sajnos a hétvége folyamán a buszközlekedés Pécsről Máriagyűdre nem a legjobb. Így aztán Gergőnek, Eleknek és nekem egészen Siklósig kellett utaznunk. Ennek is megvan az előnye, hiszen így bőven volt időnk beugrani a pékségbe reggeliért és kávéért. Kényelmesen megreggeliztünk, majd átgyalogoltunk Máriagyűdre, a közösségi házban található rajtba. Idén a 20-as távot választottuk a tavalyi 10-es helyett. Igaz tavaly egyedül indultam, most bőven belefért a 20 km is. A gyors regisztráció után nekivágtunk az előttünk álló távnak. A közösségi házból kijőve jobbra fordultunk és felfelé indultunk a református templomhoz. Ott felkapaszkodtunk a Csodabogyó tanösvényre és azon folytattuk.

szi20_03Félúton megálltunk a kilátóban, megcsodáltuk a kora reggeli panorámát, Máriagyűdöt, Siklóst. Miután indultunk tovább vettük észre, hogy kicsit csíp a levegő. Eleknek nem volt sapkája, ezért egy szatyorból rögtönöztünk neki fejfedőt. Nem volt túl sikeres a dolog, így mire felértünk az első állomáshoz, a Pyber-gunyhóhoz, már nem is volt rajta.

szi20_01 szi20_02 szi20_04Pecsételés után kapaszkodtunk fel az útjelző táblához, ahonnan jobbra, a kéken folytattuk. Ez a szakasz már (bár az előző is) ismert volt előttünk, a Köves-máj üde erdejének kacskaringós útján aprítottuk a kilométereket, amíg az esőbeállóhoz nem értünk. Ez volt túránk második pontja. Rendíthetetlenül tovább a kéken, megállás nélkül. A piros jelzés szegődött mellénk, majd a két szín különválásánál már a pirosat követtük és nagyjából fél km megtétele után már a Jubileumi emlék Keresztnél voltunk, a túra harmadik pontjánál. Itt kicsit hosszabb pihenőt tartottunk, a Tenkes éjszakain mikulásnak öltözött pontőrök most nápolyival és finom helyi borral kínáltak. Észre sem vettük és 2-3 pohárral már le is csúszott. A gyönyörű napsütéses időben így aztán vidáman folytattuk továbbra is a piros jelzést keleti irányba, a távolban feltűnő Szársomyló irányába.

szi20_05Az itiner szerint a piros elvisz minket a következő ponthoz, mi viszont valamit nagyon félrenéztünk, mert egyetlen árva jelet sem találtunk. Derékig érő gazban törtük előre az utat egy elkerített szőlő mellett, majd egy mély traktornyomos földútra értünk, szép magas fák alá. Elek telefonján volt GPS, de annyira rossz volt a vétel, hogy teljesen máshova pozicionált minket. Itt volt az ideje a belső iránytűm használatának. A térképvázlat böngészése és az aktuális pozíciónk nagyjábóli belövése után szinte 100%-os biztonsággal mutattam észak felé, hogy arra tovább. Követtük hát a traktornyomos földutat és percekkel később megleltük a jelzett utat. Az első eltévedést sikerült megúszni. Tehát a piroson baktattunk és már félúton voltunk a következő ponthoz, amikor a Csicsó-hegy nevű terület szélén lepihentünk a kereszt alatt a fűbe. Jól esett kicsit kinyújtózni az őszi napsütésben.

OLYMPUS DIGITAL CAMERAfotó: Erdős Gergely

Percekkel később megint úton voltunk és egy tökföld mellett elhaladva már közel jártunk a ponthoz, amit egy domb aljában találtunk, nem messze Vokány szélétől. A pecsételés után megtekinthettük a rögtönzött gombakiállítást is. A ponttól nyugati irányba indultunk a kéken és egy szép fekete dió erdőben haladtunk.

szi20_07 szi20_08Kistótfalu alatt egy elágazásban balra fordultunk és hosszú, monoton emelkedő következett. Miután ezt leküzdöttük már szőlők között találtuk magunkat. Mentünk még egy darabig, aztán ismét arra figyeltünk fel, hogy egy árva jelzés sincs. Térkép elő, a látható tereptárgyak alapján betájoltam magunkat és megint nagyon rossz helyen voltunk. Irány vissza  az utolsó jelzéshez az útelágazáshoz. Visszaérve láttuk, hogy benéztünk egy kanyart, de akkor már többen is a jó irányt keresték ott, együtt meg is találtuk és csoportosan értük el a következő pontot a pincéknél.

OLYMPUS DIGITAL CAMERAfotó: Erdős Gergely

Rövid pihenő után a kék kereszten mentünk hegynek fel. Itt kicsit előre mentem a srácoktól, majd bevártam őket a fonódó kék és piros jelzésnél a gerincen. Innen a Jubileumi Kereszthez mentünk vissza újabb pecsétért. Ezúttal is tartottunk egy kis pihenőt, majd déli irányba, a szőlősor mellett a sárga kereszten ereszkedtünk az Akasztó-dombra.

szi20_10A dombról leérve már ismerős volt az út, pár almával felszerelkezve folytattuk. Viszonylag hamar visszaértünk Máriagyűdre, ahol a közösségi ház felé vettük az irányt, és itt idézem az itinert: “a célba érve – ugyanott van, ahol a rajt – átvehetjük jól megérdemelt kitűzőnket, zsíros kenyerünket, borocskánkat… EGÉSZSÉGÜNKRE!“. Minden megvolt a célban, ebben a sorrendben. Még almás pitét is sikerült szereznünk, aztán hosszú pihenés után szépen lassan elindultunk vissza Siklósra a buszhoz.

Szent Imre 20
időpont: 2013. október 5., helyszín: Villányi-hegység
táv (k. sz.): 21,6 km, szint (k. sz.): 609 m, idő (ó:p): 6:25

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Kapcsolódás: %s