Következzen az év végi számadás. Idén is készült hozzá kollázs, aki csak azt szeretné látni és a szöveget kihagyná, az gördítsen a bejegyzés aljára. Nos, aki pedig itt maradt, az a következőkben azt olvashatja, hogy mi valósult meg az év eleji tervekből, hogy hogyan telt a 2015-ös évem.
Kezdésként idézzük fel, hogy egy éve ilyenkor miket terveztem 2015-re:

“A 2015-ös tervek nem kristályosodtak még teljesen ki előttem, az viszont biztos, hogy folytatom a teljesítménytúrázást. Valamint, az újév első napjaiban böngésztem a Börzsöny térképet és észrevettem egy, Holló-kő – Vörös-kő elnevezésű útvonalat, ami a piros sávon vezet. Rákerestem a neten, és ez nem más, mint egy még működő túramozgalom. 66 km össztávval Perőcsényből Leányfaluig. Igencsak felkeltette az érdeklődésemet, szóval rendelni fogok hozzá igazolófüzetet és remélem idén legalább el tudom kezdeni a mozgalmat. De erről úgyis fogok írni, ha összejön. Nos, dióhéjban ennyi történt velem 2014-ben, remélem 2015 is legalább ennyire jó lesz.“

A helyzet az, hogy ha nagyon szigorú lennék, akkor azt mondanám, hogy semmi nem valósult meg a kitűzött tervekből. Természetesen ez így nem fedi a valóságot, mert a teljesítménytúrázást folytattam, azonban igencsak gyászos mértékben. 2015-ben csak öt túrán vettem részt, ez a korábbi évekhez képest gyalázatosan alacsony szám (2011 – 137 km, 2012 – 414 km, 2013 – 387 km, 2014 – 373 km). Ez az öt túra összesen 76 km-t jelent és 2862 m szintet.
A másik a Holló-kő – Vörös-kő túramozgalom, amiből ténylegesen nem lett semmi. Ezt viszont nem bánom, mert olyan túramozgalmat kezdtem el, ami abszolút elsőbbséget élvez bármelyik másikkal szemben.

Most pedig következzen az, ami ténylegesen történt 2015-ben:
Az évet a Börzsönyben kezdtem egy laza sétával a Fekete-völgyben, hogy felkeressem a kedvenc helyemet. Már többször írtam róla, hogy nagyon szeretem azt a részt, ahol az egykori sínpálya beleszakadt a patakmederbe.

Februárban pedig egy új, azóta is tartó, mondhatni szenvedély kezdődött el, a futás. Eleinte csak az egészséges életmód miatt, aztán már elkezdtem versenyekre járni, hogy legyen valami célja is a futásoknak amellett, hogy teszek az egészségemért. Így jutottam el idén négy futóversenyre (II. Táltosfutás, I. Palkonyai Dűlőfutás, I. Pécs-Orfű félmaraton, Legion Run Piliscséven), némelyikről írtam is bejegyzést, amiket itt és itt olvashattok. Nyár elején két napot kirándultunk a sulival a Bakonyban, arról még nincs bejegyzés, ha össze tudom szedni az emlékeimet, akkor írok róla. A nyaralásunkat a Mátrában töltöttük, amibe várnéző programok és egy Kékes túra is belefért, szintén nincs még róla bejegyzés, de készül. Ezen kívül kirándultunk a nógrádi várhoz is, a bejegyzés szintén készülőben. Az év egyik fénypontja pedig ősszel jött el, amikor elkezdtük az Országos Kéktúrát a 17. számú, börzsönyi túrával.

Mint az látható, a teljesítménytúrázás háttérbe szorult az idén, de semmiképpen nem akarom teljesen elhagyni az életemből, mert tulajdonképpen ez a fajta sport “állított pályára”, ilyenformán pedig mindig helye lesz az életemben. 2015-ben pedig úgy alakult, hogy más is fontossá, pontosabban fontosabbá vált, de 2016-ban jó lenne behúzni megint egy bronz fokozatú túrafüggő érmet. Ami pedig a kerékpározást illeti: idén sem töltöttem túl sok km-t a nyeregben, de a hagyományos Balaton kerülő túránkat sikerült összehozni, sajnos kisebb létszámmal, mint azt előzetesen számoltam, de még így is kellemes négy napot jelentett ez a kerékpártúra a tó körül. Ahogyan pedig a csodaszép Börzsönyben kezdtem az évet, így stílusosan itt is zártam, Bernecebarátiban futottam egy laza “szilveszteri futást” december 31-én délelőtt.

2016-ra igazán semmi konkrétat nem fogadok meg, inkább csak prioritásokat fogalmazok meg, amiket szeretnék mindenképpen megvalósítani. Amolyan bakancslista ez a 2016-os évre, anélkül, hogy kimondanám, hogy ezeket feltétlenül megcsinálom:

• az OKT folytatása
• a teljesítménytúrázás folytatása
• bronz fokozatú túrafüggőség elérése
• II. Pécs-Orfű félmaraton teljesítése
• akadályfutó versenyek teljesítése (Táltosfutás, Spartan Run)

Végezetül pedig minden olvasómnak boldog, sikerekben – és kilométerekben – gazdag, sérülésmentes új esztendőt kívánok!

Kattintásra nagyobb méretben is megcsodálható!